Mennyire fontos a külcsín?
2024. szept. 25. 11:17 ,
Nincsenek hozzászólások
Fontos a külcsín.
Mennyire fontos a külcsiín?
Fontos a képszerkesztők segítségével megteremtett, számunkra elfogadható, vágyott önarckép, vagy az éppen jól sikerült, még gőzölgő házi zsemlékről készült fotók univerzális közzététele?
A digitális világ tagadhatatlanul az életünk szerves része lett, használatára rá is vagyunk kényszerítve. De az csakis rajtunk áll, hogy mire fordítjuk, mennyit élünk vele.
Jól tudom, hogy ma már egy vállalkozás, egy kezdeményezés szinte halálra van ítélve online jelenlét nélkül. Azt is tudom, hogy a személyes online jelenlét egyfajta önkifejezés, önmagunk sete-suta kivetítése... és gyakran torony, minek irdatlan vastag falán a valódi világ már nem is jut át.
Komáromi Sándor, drámatanár oldalán olvastam ezt a kifejezést: DIGITÁLIS ÖNKÉP... Forgattam magamban pár napig a szófordulatot, majd puszta szakmai kíváncsiságból végiggörgettem számtalan profilon.
Most azon tűnődöm, hogy tényleg ennyi lenne az ember? Műszempilla? Műköröm? Kockahas? Orrvérzésig posztolt idézet- és receptcunami? Ennyire fontos az idegrendszer nonstop stimuláltsága, az állandó imputvadászat? Ennyire fontos az ÁLLANDÓ ÉN-FÓKUSZ?
Hol az individuum? Hol vannak az önálló gondolatok? Hol a jelenlét? Hol vannak az egymás hátának támaszkodó, zsibbadásig egyhelyben ücsörgő csillaglesek? Hol vannak a szívből jövő, saját szókinccsel tolmácsolt néha derűs, néha keserű élménybeszámolók?
Úgy egyáltalán: hol vannak a szavak?
Hol a külcsín mögötti tartalom?
A külcsín csak és kizárólag akkor számít, ha csiszolt belső mag táplálja minden rezdülését. Ha mögötte testi-lelki egyensúlyra és egészségre való törekvés húzódik. Ha nem több és nem kevesebb mértéktartó önképviseletnél. Ha nem álarc, nem másolt tucatmű, hanem önismeret: énünk kiterjesztése... hiszen létünk fő mozgatórugója, hogy valamilyen módon a bennünk lévő erőt, képességeket, készségeket felszínre hozzuk, megmutassuk.
Ezért, csakis ezért és ennyiben lehet fontos a külcsín. Minden másra ott vannak a szavak. Teremtsünk hát velük!
Kapcsoljuk ki a belső robotpilótát! Az élet nem arról szól, hogy megtaláljuk, hanem arról, hogy megalkossuk magunkat. Az se baj, ha saját gondolatokkal.
Bozsó Erika